Szavazás a Nemzeti alaptanterv kémia tartalmainak megváltoztatásáról

Kérjük használja a gördítősávot a letölthető fájlok és a szavazás eléréséhez!

Kedves Kémiatanár Kollégák!

A Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottságának tudtával és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatójának beleegyezésével készítettük el a Nemzeti alaptanterv (Nat) kémia tartalmainak mellékelt változatát. Célunk az volt, hogy vállalható kompromisszumok eredményeként teljesíthető követelmények szülessenek. Ennek érdekében a javasolt tartalmakat olyan részletességgel soroltuk föl, amely alapján jól látható a tananyag csökkentésére irányuló szándék.

Alapvető célunk volt, hogy a középiskolában minden diák tanuljon általános, szervetlen és szerves kémiát is. Ez nyilvánvalóan nem valósítható meg úgy, hogy a régen három tanév alatt tanított tananyagot préseljük be két évbe. Ezért javaslatunk a fent említett három területnek csak lényegesen csökkentett részeit és az előzőekhez képest kisebb mélységben tartalmazza. Úgy véljük, hogy a szervetlen kémia tanítása (sok szép kísérlettel, hétköznapi vonatkozással és csak a legszükségesebb, könnyen megérthető anyagszerkezeti magyarázattal) nagyobb eséllyel szeretteti meg a tárgyat, mint a sok elvont, a tanulók többsége számára nehezen emészthető és összekapcsolható általános kémiai fogalom. Véleményünk szerint változtatásra szorul a korábbiakban megszokott, nagy mennyiségű és (különösen a középiskolában) igen absztrakt kémia tananyag egésze is annak érdekében, hogy a kémia tantárgy több diák számára legyen érthetőbb, kedvelhetőbb és életközelibb. Az alábbi felsorolásban csak néhány példát említünk arra, hogy a korábbi követelményeket mely tananyagrészek kihagyásával javasoljuk csökkenteni:

molekulapályák (kötések) szimmetriája rácsenergia, hidratációs energia kvantitatív reakciókinetika egyensúlyi állandó oxidációs szám Markovnyikov-szabály diének addíciós reakciói, így az 1,2- és 1,4-addíció acetilén reakciója nátriummal, acetilén vízaddíciója és a termék átrendeződése halogénszármazékok szubsztitúciós és eliminációs reakciói, a Zajcev-szabály naftalin, sztirol fenolok nevezéktana és leíró jellemzése foszfatidok aminok és amidok nevezéktana és leíró jellemzése nitrogéntartalmú aromás heterociklusok nevezéktana és leíró jellemzése.

A Nat tartalmak sorrendje nem tükrözi a tananyag tárgyalásának sorrendjét. Azonban úgy gondoljuk, hogy további időmegtakarítás érhető el a 9. évfolyamon az általános kémia tartalmak egy részének a szervetlen kémia témaköreibe való beágyazásával. Ez azt jelenti, hogy a 7-8. évfolyamon tanult anyagszerkezet átismétlése és az elektronegativitás fogalmával való kibővítése után rögtön a szervetlen kémia rendszerezett tárgyalása következhetne. Így a továbbiakban például a fémekhez kapcsolódóan lehetne a fémes kötést, a fémrácsot és az elektrokémiát, a nemesgázok esetében a diszperziós kölcsönhatást, a hidrogénnél a kovalens kötést, a víznél a kötés- és molekulapolaritást, valamint a hidrogénkötést tanítani stb. Ha sor kerül rá, akkor szorgalmazni fogjuk az ilyen szellemben készülő tankönyvek megírását is. Ez a rendszer egyébként kicsit hasonlítana a szerves kémia tanítására, ahol például a szerves reakciótípusokat mindig annál a vegyületcsoportnál vezetjük be, ahol először előfordulnak.

Tisztában vagyunk vele, hogy a kémia óraszáma az utóbbi évek változásainak eredményeként méltatlanul lecsökkent. Ugyanakkor nyilvánvaló számunkra az is, hogy a kötelező kémiaórák számának növekedését nem tudjuk elérni. Ezért a rendelkezésre álló időkeretet kell optimálisan felhasználni. Ezzel kapcsolatban az alábbi, egyszerűsített időtervet készítettük:

7-8. évfolyamon: heti 1,5 órával számolva összesen maximum 2•55 = 110 kémiaóra van.
	Ebből 10% (11 óra) fenntartandó a tanári szabadság érvényesítésére. Félévente 3-3 órát kell szánni összefoglalásra, ill. számonkérésre, ami két évre összesen 24 óra Bevezetés, értékelési rendszer évente 1 óra, év végi ismétlés évente 2 óra, összesen 2•3 = 6 óra. Tehát 69 óra marad az általunk javasolt, mintegy 51 téma új tananyagként való feldolgozására és gyakorlásra.

9-10. évfolyamon: heti 2 órával számolva összesen maximum 2•74 = 148 kémiaóra van.
	Ebből 10% (15 óra) fenntartandó a tanári szabadság érvényesítésére. Félévente 3-3 órát kell szánni összefoglalásra, ill. számonkérésre, ami két évre összesen 24 óra. Bevezetés, értékelési rendszer évente 1 óra, év végi ismétlés évente 2 óra, összesen 2•3 = 6 óra. Tehát 103 óra marad az általunk javasolt, mintegy 85 téma új tananyagként való feldolgozására és gyakorlásra.

Munkánk eredménye csak akkor hasznosulhat a gyakorlatban, ha a kémiatanárok többsége számára elfogadható. Ezért kezdeményezzük a jelen online szavazást a Nat általunk javasolt kémia tartalmainak elfogadásáról vagy elvetéséről. Kérjük a tisztelt kémiatanár kollégákat, hogy abban az esetben, ha egyetértenek azzal, hogy az ily módon lecsökkentett tananyag elfogadható és a rendelkezésre álló időkeretben megtanítható, legyenek szívesek „igen” szavazatukkal támogatni azt. Ellenkező esetben viszont „nem” szavazatot adjanak le.

Ha a javaslat elnyeri a szavazó kémiatanárok többségének támogatását, akkor átadjuk azt az MTA Közoktatási Elnöki Bizottságának, azzal a kéréssel, hogy támogatólag továbbítsa azt az illetékes államtitkárnak és kezdeményezze a vonatkozó jogszabályok módosítását.

A munkacsoport nevében mindnyájuk együttműködését előre is megköszönve, tisztelettel:

Náray-Szabó Gábor
az MTA rendes tagja

 JAVASLAT A NEMZETI ALAPTANTERV KÉMIA TARTALMAIRA, 7-8. évfolyam

 JAVASLAT A NEMZETI ALAPTANTERV KÉMIA TARTALMAIRA, 9-10. évfolyam